2012. november 30., péntek

146.

 
Tegnap végre túlestünk a Rajz érttségin. De inkább mentem volna normálisan iskolába. Valami rettenet volt. Nem is maga a szóbeli, arra egyáltalán nem kellett tanulni. Az volt a legrosszabb az egészben, hogy reggel fél nyolcra behívtak, minket... (ami még nem lenne probléma) Na most a fél nyolcas kezdésből nyolcas kezdés lett. És mivel nem csak mi rajzosok voltunk heten (angol magyar töri minden féle) Ezért ugye nem mi kezdtünk. (ami még mindig nem lenne probléma) Én 11-re voltam kiírva, gondoltam átugrok mamámhoz eszek meg ilyenek. Végülis Chibivel át is mentünk és még 10-re vissza értünk suliba. De a 11-es kezdésemből fél 1 lett. Az már eleve másfél óra csúszás. Kemény 8 perc alatt elmondtam amit el kellett mondanom. Úgy volt, hogy 3-kor mondják el kinek mien eredménye lett. De még félkor bentvolt az utolsó angolos. Szóval biztosak voltunk benne, hogy késnek ezzel is kicsit. Kicsit... Fél négy körül nem birtuk. Netti kaja szagot haluzot, és mindenki más is éhezett már. Végül kiderült h Csabi, a büfésünk még bent van a suliba és volt olyan cuki kinyitotta nekünk a büfét, kaptunk kaját. :DD Végül Fél 5(!)-kor behívtak végre minket és megtudtuk az eredményeket. Nekem 98%-os lett a szóbelim (jupp!) És még dicséretet is kaptam érte. :DD Szóval örültem. De szerintem ezalatt a 8 és fél óra várakozás alatt minimum 30x megbántam, hogy előrehozott érettségit tettem.
Ma első két órában jóformán semmit sem csináltam kipihengettem a tegnap nap fáradalmait. Tesin szalagavatóra gyakoroltunk Matekon meg csak punnyadás volt. Dupla rajzon lementünka  művelődésibe kicsit. Megnéztük ahogy a 14.-esek Díszletet festenek nekem ez vizsonylag jól jött hiszen ilyen téren szeretnék majd tovább tanulni. Majd tancsibá vissza vitt minket kocsival a suliba és újjab szalagavatós próba. Szóval ma is fél 4-ig bent voltam. De ez lényegesebben jobb és érdekesebb nap volt mint a tegnapi. Holnap nekünk nincs suli de fél 10-re, ismét csak próbálni bemegyünk. És talán, remélhetőleg haza is jutok ebédre. Aztán pedig estefelé találkozok Atashival. :))

2012. november 25., vasárnap

145.

Yaho~
Mostanában kezd olyan télies, karácsonyos hangulatom lenni. Ami furcsa mert nekem vagy 7 éve sosincs ilyen... Soha nem érzem, hogy jönne a karácsony vagy hasonló. Lehet most azért mert időben elkezdtem készülődni meg előre lebeszéltük a dolgokat. Chibikének már meg is vettem az ajándékát, csak egy jelképes kis valami de azért mégis csak. Bár ő választotta szóval nem lesz nagy meglepi max a színében. *muhahaa* Vanivel meg megbeszéltük, hogy karácsony után lemegyünk a Harishoz és csináltatunk eggyen tattoo-t. Mind ketten a másiknak fizetjük. haha~ Grace-t is megakarom lepni valamivel de nem tudom, hogy mivel 0-0 Úgyhogy ha olvasod ezt a bejegyzést kedves Garce, kérlek ird meg nekem a pontos posta címed meg egy kis karácsonyi listát amiből tudok válogatni. :))
A szalagavatóval kapcsolatban meg, várom is meg nem is. A keringőnk ugyan már kész de az osztály tánc egyenesen katasztrófa... őszintén szólva félek, nem is, rettegek tőle... :') Na meg azok a tervek. Oh Gosh. Előszőr úgy volt hogy limoval megyünk át tb-re, és ott körözgetünk amíg le nem telik az egy óra... na de a limoból kisvonat lett... mert túl sokan mentünk volna és nem férnénk el.... Érdekes lesz kisvonattal bulizni menni. :')
Jajj eladtam a rajztáblám! YEP! Szóval megint tudtam egy kis pénzt tenni a Japánra szánt utamhoz. hihi~ (bár ahoz továbbra is tanulnom kell!) És ha mázlim van Chibike eltudja passzolni 1-1 ezresért 2 gatyám meg egy pulcsim. Úgy, hogy remélhetőleg lesz egy kis pénzem. :33


Mostanában hatalmas kedvencem lett ez a szám. Ami furi mert CSAK Jinwoon-t szerettem kicsit a Dream High2 miatt. De ez a szám megfogott valamiért. O.O

2012. november 16., péntek

144.Antic Cafe in Budapest

Nyappari~~
Hát mit mondjak? A Szerdai volt életem egyik legszebb és legemlékezetesebb napja. Valóra vált egy olyan álmom amit 6 éve dédelgetek. Anno mikor komolyabban kezdtem el foglalkozni (6-7éve) a Japán kúltúrával köztük a zenei ággal is. Az AnCafe volt az első akik igazán megfogtak. Akkor azt gondoltam, hogy kizárt dolog, hogy én valaha is élőben láthassam őket. De reménykedtem és nem hiába. Hiszen pár napja pár méterre előttem állt az az ember akinek a hangja a legnehezebb és legrosszabb pillanataimban is erőt tudtak adni nekem. (pl. mikor anyuék váltak) Mit ne mondjak meghatódtam, szerintem bárki a helyembe meghatódott volna. Sose sírtam el magam így egy koncerten, de ebből is látszik, hogy számomra ők az első és egyetlen best együttes. Na de, hogy a koncertről is írjak valamit.
- Abban a pillanatban mikor Teruki kilépett a színpadra csak annyit voltam képes kinyögni, hogy 'de gyönyörű'. A koncert alatt végig Miku-t és Kanon-t néztem (de elsősorban mikut). Valami eszméletlen volt mit lerendeztek a színpadon, és Miku mit össze grimaszolt, csak mosolyogni lehetett rajta. Aztán egyszer csak elhalgatott a zene és Teruki megszólalt 'Szia Budapest!' mindannyian mondtak egy két mondatot magyarul, bár Miku csak köszönt és inkább angolul beszélt. Rengetek olyan szám volt amit hihetetlenül szeretek egyedül a Megurita Kiseki-t hiányoltam kicsit, de a többi kárpótolt ezért. Yuuki sosem volt a szívem csücske de ez alatt a koncert alatt hatalmasat nőtt a szememben. Takuya pedig az általam megismert moslygós kissé visszafogott önmagát mutatta. Igazából rengeteg dolgot tudnék mondani az egész koncertet eltudnám mesélni számról számra, de nem adná úgy vissza azt az élményt amit ott 2012.11.14-én átélhettek a magyar rajongók. Biztos vagyok benne, hogy egy pillanatra sem bánta meg senki, hogy elment. A fiúk egyszerűen lenyűgözőek voltak. (mindig azok de élőben méginkább) Úgy hogy; Arigatou Gozeimasta Antic Cafe!!!! I'll never forget!

2012. november 4., vasárnap

143.

Nos. Csütrtökön lentvoltak unokatesómék, kiementünk temetőbe aminek a vicces része az volt, ahogy a 3éves gyereknek magyaráztak: "Tudod mindenki meghal csak a Hegylakó nem"... Aztán meg nekiálltunk forraltborozni, melegteázni, sütizni meg ilyesmi. Nagyon hangulatos volt. :3 Keresztanyumék kitaláltál, hogy a unokatesók nevét irjuk fel egy cetlire (7-en vagyunk) és mindenki húz egyet (persze nem szabad elmondani senkinek, hogy kit húztunk) és CSAK és kizárólag csak annak a személynek kell karácsonykor ajándokot adni. Így mindenki jól jár mert kap ajándékot és megmarad a pénze is. Persze ez unokanővérem nélkül nem lett volna megvalóstíva mert ő hozta fel h nincs pénz :'D... Szóval köszi neki.
Miután unokatesómék hazatértek én megindultam Tatabánya felé, ugyanis halloween-i party-t tartott az anime klubbunk. Igazából nem vot sok kedvem elmenni de nem bántam meg. Voltunk páran 'régiek' és így élveztem a dolgot. (annak ellenére, hogy hulla voltam) Szóval végülis jó volt. Jó volt viszont látni mindenkit akivel anno 2 éve összehaverkodtam és akiket nagyon-nagyon szeretek és már hiányoltam. Yunával pedig egyből beültünk a színpad közepére mikor megszólalt egy két BigBang dal. Olyanok voltunk mint a kisovódások akik semmi pénzért ki nem hagynák a kedvenc meséjüket a tévében. Vicces volt. :)
Utána aludtam úgy 4 órát és mentem unokahugomnak békákat festeni a szobájába. Igazából iszonyat édesek lettek és büszke is voltam magamra, hogy ilyen fáradtan is képes voltam jól felfesteni a brekuszokat. :DD
Persze a Szombatom az lustálkodással telt. Feküdtem és filmet néztem egész álló nap. Megnéztem a Bárka elsőévadjának első 3 részét és a Dream High 10. részét egy huzomban. Aztán meg tévé...
Már csak a holnapi háziaimat kéne átnéznem meg művészet történetre egy 10 diás beadandót megcsinálnom és megint visszatérhetek a lustizáshoz. :$ Holnap meg suli. "yeah~"...