december 15

Nos. Végre túlvagyunk  rajta. Bár most meg úgy vagok vele, hogy visszamennék és megcsinálnám még egyszer aztán még egyszer. :DD Nagyon jó volt. Eszméletlen jól szorakoztunk osztálytáncnál pedig vastapsot kaptunk. Na de kezdem az elején. Péntek. Főpróba. Minimum 3x öltöztünk át menyasszonyi ruhába utána kosárlabdásba majd civilbe. És ezt így szép sorban sokszor egymás után. Őszintén meg utálta mindenki az öltözöködést. Először azt modnták, hogy ne számítsunk rá, hogy 4 előtt haza jutunk. De végül fél 3 körül eltudtunk indulni haza felé. A másnap tök olyan volt mint minden hétévge. Szép nyugisan megebédeltünk elszórakoztunk meg minden. Aztán fodrász, haza, vissza mamámhoz még egy kis kaja, öltözködés és tádá. Máris a suliban voltam. 6körül kezdődött a szalagavató. És olyan 8 körül lettek vége a táncoknak. Persze köbö olyan volt mintha 10 perc alatt lement volna az egész. Utána olyan 10ig maradtunk suliban afteron majd feloszlott az osztály fele vadoróba fele randiba ment. Én először vadba mentem volna de valahogy mégis a randiban kötöttem ki. Kevesen voltunk de nagyon jó volt szerintem. Adri kérte Rihanna Diamonds-ját. És a DJ-s srác bemonta, hogy a KÉK GYÉMÁNTOKNAK. Mive az osztály táncban kék gyémántok voltunk. Letáncoltuk a lábunakat ittunk jó sokat, és egy felejthetetlen napot hagytunk magunk mögött. Úgy, hogy köszönöm mindenkinek! Szeretlek titeket. 12.c (L)

 

 

Ano Hana

Sokféle történetbe kezdtem már bele.
Volt vicces, komoly de olykor romantikus is.
Még is valamiért sosem tudtam befejezeni őket.
Egy idő után mind félbeszakadt még valahol a legelején.
Sosem értettem miért van ez így.
Hiszen oly sok történet megszületett már a világban, könyv vagy akár film formájában.
Ezeket is ki kellett, hogy találja valaki.
Csak ezeknek az megalkotói közt, és köztem az az egy a különbség, hogy ők mind kivétel nélkül befejezték a saját történetüket, miközben én képtelen voltam rá.
A kedvencem egy japán mangakától származik.
A címe: We Still Don't Know the Name of the Flower We Saw That Day. - Vagy röviden: AnoHana. -
Ez valahogy másképp hatott rám mint bármelyik amit eddigi életem folyamán megismertem, hiszen egy teljesen új értelmet nyer benne a barátság fogalma.
Itt látszik igazán, hogy mennyire fontos, tiszta és őszinte tud lenni az emberek iránti szeretet.
Ha valami szörnyű tragédia képes eltávolítani azoktól akik fontosak, akkor is az irántuk érzet szeretet és tisztelet sosem fog eltűnni.
És ha csak egyszer is de újra találkozunk ezekkel a személyekkel, pontosan azt az énünket adjuk majd mint amilyenek régen voltunk.
Mert a tudatalattink akaratunk ellenére cselekszik, és szinte reflex szerűen hívja alő régi, igazi énünket a szívünk mélyéről.

Mikulás

Nos. Szombaton (múlt hét) anyuékkal voltunk Győrben karácsonyi vásáron. A Pesti lényegesen nagyobb de ez is nagyon szép volt. Szokás szerint ittunk forralt bort meg én indulás előtt almás fahéjas szolvás meleg lötyit ami valami isteni volt. Kaptam egy cuki pihe-puha pandás telótokot. Meg egy két apróságot csak úgy random :"D...
Az egész hét nagyon fárasztó volt próba-próba hátán... De legalább már megyegetnek a táncok. Hétfőn megyek körmöshöz, Kedden ruhapróbára és valószínűnek tartom, hogy nem csak pénteken fogunk próbálni, hanem köbö minden nap legalább 2x minimum az osztálytáncot.. De nem baj igazából élvezem csak már tele vagyok kék - zöld - lila foltokkal. T.T ...
Tegnap suli helyett Edutuson voltunk nyílt napon. Háááát. nem lesz a szívem iskolája de 3-4 sorban megjelölöm majd, talán, esetleg... Viszont kaptunk füzetet, tollat és ingyen pizzát is :$ ja meg egy cuki mikulás formájú puha cukorkát :DDD... Boldog mikulást nekünk!
A karácsonyi rajzaimmal hááát haladgatok de még messze nincsenek készen o.O Kicsit félek, is, hogy megint utolsó pillanatban kezdek el 2-őt mint tavaly.... Na de mind egy is Hwaiting nekem!!!